Gyógyszerészeti K+F és nyereség összefüggésben?

Bevezetés
A gyógyszergyárak évek óta szerepelnek a legjobb profittermelő cégek listáján. Még 2016-ban is a legmagasabb jövedelmezőségi rátát jósolták nekik. A népesség növekedésével pedig a mozgásszegény életmód felé való elmozdulás és az egészségügyi ellátás egyre elérhetőbbé válik az emberiség számára, egyre nő az értékesítési lehetőségek és az új gyógyszerek iránti igény. Ezt a tényt könnyen beválthatják a gyógyszergyárak, amelyek nagy bevételeket termelnek az egyre növekvő betegségek piacán. 

A magasabb haszonkulcs lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasabban költsenek különféle fontos szempontokra, mint például a marketingre, a márkaépítésre és a forgalmazásra stb. Ami végső soron nagyobb kiadásokat eredményez új terápiás szerek kutatására és fejlesztésére, ami a legfontosabb befektetésük. A vezető globális gyógyszercégek költségvetési elemzéséből kiderül, hogy a cégek által termelt milliárd dolláros bevételnek csak kis százalékát (átlagosan kb. 18%-át) fordították K+F részlegeikre.

K+F beruházások és bevételek összehasonlítása
Nyilvánvaló, hogy a nagy vezető gyógyszergyártók K+F részaránya jóval kisebb a nettó nyereségüknél. Az 1. ábrán látható, hogy 2016-ban a legnagyobb bevételt a Johnson & Johnson szerezte 70 milliárd dolláros bevétellel, de bevételének csak körülbelül 18%-át fektették gyógyszerfejlesztésbe. Hasonlóképpen, a Bayer 6 milliárd dolláros bevételének mindössze 51.4%-át fordította kutatási és fejlesztési költségvetésre. Valójában a tendencia azt jelzi, hogy a magasabb bevételt termelő szereplők kevésbé szigorúan fektetnek be saját K+F részlegeikbe, míg a bevételtermelő spektrum alsó szegmensében lévő vállalatok relatíve többet hárítottak e tekintetben. Ezenkívül az AstraZeneca és a GlaxoSmithKline mindössze 24.7 milliárd dollárt, illetve 23.92 milliárd dollárt hozott 2016-ban, de bevételeik 24%-át és 19%-át K+F-re fordították.