A biotechnológia globális természete szükségessé teszi a nemzetközi szabadalmi törvények megértését. A különböző országokban eltérő szabványok és gyakorlatok vonatkoznak arra vonatkozóan, hogy mi minősül szabadalmazható tárgynak, ami megnehezítheti a biotechnológiai találmányok védelmét világszerte.
5.1. Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala
Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának (USPTO) a biotechnológiai szabadalmakra vonatkozó irányelvei biztosítják, hogy a találmányok megfeleljenek az újdonság, a nyilvánvalóság és a hasznosság kritériumainak.
Felvázolják, hogy mi minősül szabadalmazható tárgynak, hangsúlyozva, hogy a természetben előforduló anyagoknak jelentősen eltérő jellemzőkkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy szabadalmazhatók legyenek.
A találmány birtoklásának és reprodukálásának bizonyításához részletes írásos leírás és engedélyezés szükséges. Az iránymutatások a szabályozási késések miatti szabadalmi feltételek kiigazítására is vonatkoznak, és etikai megfontolásokat tükröznek, amelyeket a legfelsőbb bírósági mérföldkőnek számító ügyek befolyásoltak.
5.2. Az Európai Unió
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) saját irányelvekkel rendelkezik a biotechnológiai szabadalmakra vonatkozóan. Az EPO általában engedélyezi a biotechnológiai találmányok szabadalmaztatását, beleértve a genetikai anyagokat és a mikroorganizmusokat, feltéve, hogy megfelelnek az újdonság, a nyilvánvalóság és az ipari alkalmazhatóság kritériumainak.
Vannak azonban kivételek, különösen az etikai megfontolások tekintetében, mint például az emberi klónozási eljárásokra vonatkozó szabadalmak tilalma.
5.3. Japán
Japán az Egyesült Államokhoz és Európához hasonlóan szilárd kerettel rendelkezik a biotechnológiai szabadalmakra. A Japán Szabadalmi Hivatal (JPO) engedélyezi a genetikai anyagok, mikroorganizmusok és biotechnológiai eljárások szabadalmait, különös tekintettel a gyakorlati alkalmazhatóságra és az ipari hasznosságra.
5.4. Fejlődő országok
Számos fejlődő országban a szabadalmi rendszerek még mindig fejlődnek, és gyakran feszültség van a helyi érdekek védelme és a nemzetközi szabadalmi egyezmények, például a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) betartása között. Az innovációs ösztönzők és a közegészségügyi igények közötti egyensúly megteremtése jelentős kihívás.