A szabadalom érvénytelenségének okainak azonosítása: 5, a technika állása szerinti buktató

Főoldal / Blog / Érvénytelenítés / A szabadalom érvénytelenségének okainak azonosítása: 5, a technika állása szerinti buktató

A szellemi tulajdonjog összetett világában a szabadalom érvénytelenségének vizsgálata döntő szerepet játszik a szabadalom fenntarthatóságának meghatározásában.  

Ez az eljárás magában foglalja a szóban forgó szabadalom előtti, ismert technika állása szerinti bizonyítékok aprólékos feltárását, amelyek igazolhatják, hogy a találmány nem volt sem új, sem nem nyilvánvaló a bejelentés időpontjában.  

Az ilyen megállapítások jelentősen befolyásolhatják a szabadalmi perek és az engedélyezési tárgyalások kimenetelét. A szabadalom érvénytelenségének szilárd okainak azonosítása felé vezető út azonban kihívásokkal teli. 

Ennek a törekvésnek az egyik kulcsfontosságú akadálya, hogy eligazodjunk a bonyodalmakban korábbi művészeti keresések. A szabadalomkutatóknak ébernek és átfogónak kell lenniük a megközelítésben, mivel a technika állása szerinti bizonyos típusokra vagy szűk keresési kritériumokra való túlzott bizalom hiányos eredményekhez vezethet.  

Ezenkívül a technika állása hatalmas és változatos, és nemcsak a szabadalmi irodalmat, hanem a nem szabadalmi irodalmat (NPL) is magában foglalja, amelyek gyakran olyan kritikus információkat tartalmazhatnak, amelyeket a szabadalmi adatbázisok esetleg figyelmen kívül hagynak. 

Ebben a cikkben öt olyan gyakori buktatót vizsgálunk meg, amelyekkel a korábbi technika keresése során találkozunk, és amelyek felhasználhatók a szabadalom érvénytelenítésére. E buktatók megértésével a szabadalmi szakemberek javíthatják keresési stratégiájukat, biztosítva, hogy feltárják a legrelevánsabb és legvonzóbb technika állását, hogy hatékonyan megkérdőjelezzék a szabadalom érvényességét. 

Tartalomjegyzék

I) Túlzott bizalom a 102(b) korábbi cikkben  

Az Egyesült Államok szabadalmi törvényei értelmében a 102(b) technika állását gyakran létfontosságú forrásnak tekintik azok számára, akik megkérdőjelezik a szabadalom érvényességét. Ennek az az oka, hogy a 102(b) a 102(a) általános szabály alóli kivételeket szabályozza, amely kimondja, hogy egy személy jogosult szabadalomra, kivéve, ha: 

  1. Az igényelt találmány szabadalmaztatott, nyilvános használatban volt, értékesítésre került, nyomtatott kiadványban leírták vagy más módon a nyilvánosság számára hozzáférhető volt az igényelt találmány benyújtásának dátuma előtt, VAGY 
  2. Az igényelt találmányt a 151. szakasz szerint kiadott szabadalomban (amely a szabadalom díjfizetés ellenében történő kiadására vonatkozik), vagy egy szabadalomban/szabadalmi bejelentésben írták le, amely egy másik feltalálót nevez meg, és amelyet ténylegesen az igényelt találmány benyújtási dátuma előtt nyújtottak be. 

A technika állása szerinti 102(b) pont jelentősége abban rejlik, hogy képes előre látni a teljes szabadalmi igénypontot: 

  1. Idézve az igényelt találmány tényleges bejelentési dátuma előtt több mint egy évvel közzétett közzétételeket, amelyek a következők voltak:  
    • A feltaláló, közös feltaláló vagy más olyan személy készítette, aki közvetlenül vagy közvetve megszerezte a tárgyat, VAGY 
    • A feltaláló, a közös feltaláló vagy más olyan személy hozta nyilvánosságra, aki a tárgyat közvetlenül vagy közvetve megszerezte.
  2. A szabadalmakban/szabadalmi bejelentésekben megjelenő közzétételekre hivatkozva, ahol:  
    • A közzétett tárgyat közvetlenül vagy közvetve a feltalálótól vagy közös feltalálótól szerezték be. 
    • A bejelentést megelőzően a tárgyat a feltaláló, közös feltaláló vagy más olyan személy hozta nyilvánosságra, aki a tárgyat közvetlenül vagy közvetve megszerezte, VAGY 
    • A nyilvánosságra hozott tárgy és az igényelt találmány ugyanazon személy tulajdonában vagy átruházásában volt (a bejelentési dátum előtt).

Míg a 102(b) technika állása szerinti hivatkozásokat nagyra értékelik, mivel azokat a célszabadalom hatálybalépési dátuma előtt tették közzé, és az újdonság hiányát mutatják be azáltal, hogy feltárják az összes igény korlátozását, gyakran ezek jelentik a hivatkozások azonosításának legnagyobb kihívását. 

Ezért kulcsfontosságú, hogy a keresést olyan egyéb jogi rendelkezésekre is kiterjessze, amelyek más értelmezésen keresztül felfedhetik a követelések korlátozását. A példák közé tartozik a közzétett, benyújtott vagy az elsőbbség igénylésének a hatálybalépési dátum előtti újdonsághivatkozás hiányának azonosítása, vagy két vagy több, a technika állásához tartozó publikáció kombinálása annak bizonyítására, hogy az igényelt találmány nyilvánvaló, vagy hiányzik belőle a feltalálói lépés. 

Összegzésként: Ha kizárólag a 102(b) szakterületre hagyatkozik, az gyengítheti a szabadalom érvényességének átfogó megkérdőjelezésének képességét. Ha kiterjeszti a keresést számos, az igénypontokat egyenként vagy kombinációban lefedő, korábbi szakirodalomra vonatkozó hivatkozásra, növeli az esélyét a releváns korábbi technika bemutatására, amely alátámasztja a szabadalom érvényessége elleni szilárd érvet. 

II) Vak bizalom az adatbázisszűrőkben

Az adatbázis-szűrők, különösen a dátumszűrők használata a szabadalmi adatbázisokban általános gyakorlat a technika állása szerinti keresés egyszerűsítésére. Ez a megközelítés azonban jelentős buktatókhoz vezethet. Kulcsfontosságú, hogy felismerjük az ezekbe a szűrőkbe vetett vak bizalommal összefüggő korlátokat és lehetséges pontatlanságokat. 

A szabadalmi adatbázisok gyakran tartalmaznak „fantom” alkalmazásokat, amelyek olyan rekordok, amelyek megfelelő publikált dokumentumok nélkül jelennek meg az adatbázisban.  

Ezek a fantombejegyzések félrevezethetik a keresőket, és elhitethetik velük, hogy releváns korábbi technikát találtak, holott valójában nem létezik tényleges publikáció. Így, ha kizárólag az adatbázis metaadataira hagyatkozik, az hiányos vagy hibás keresési eredményeket eredményezhet. 

A probléma elkerülése érdekében mindig ellenőrizze a kiadványok meglétét és relevanciáját a tényleges PDF-dokumentumok ellenőrzésével. Ne függjön csak az adatbázis által biztosított metaadatoktól. A teljes dokumentumok áttekintése biztosítja, hogy minden kritikus részletet figyelembe vegyenek, amelyek egyébként kimaradhatnak. 

Emellett jelentős kihívást jelentenek a közzétételi dátumok eltérései, különösen a nem szabadalmi irodalom (NPL) esetében. Az NPL megjelenhet online, vagy postai úton terjeszthető az adatbázisban rögzített hivatalos közzétételi dátum előtt.  

Például egy tudományos folyóirat-cikk hetekkel vagy hónapokkal a hivatalos megjelenési dátum előtt elérhető lehet a kiadó webhelyén. Ez a korai hozzáférés a technika állásához tartozónak minősülhet, de ha az adatbázis csak a hivatalos dátumot sorolja fel, akkor ez a döntő hivatkozás figyelmen kívül hagyható. 

Ezért alapvető fontosságú, hogy több forrásból is ellenőrizze a közzétételi dátumokat. Íme néhány kulcsfontosságú lépés a buktatók elkerülése érdekében: 

  1. Ellenőrizze a dokumentumok meglétét: 
    • Mindig a tényleges PDF-dokumentumokat érje el, ne csak a metaadatokat. 
    • Győződjön meg arról, hogy a kiadvány valóban létezik, és megegyezik az adatbázis rekordjával. 

         2. Ellenőrizze a közzétételi dátumokat: 

    • Hasonlítsa össze több forrásból származó dátumokat a pontosság érdekében. 
    • Ügyeljen a korai online vagy e-mail terjesztésekre, amelyek esetleg nem jelennek meg az adatbázisban.
  •  

          3. Vegye figyelembe a nyilvánosságra hozatal kontextusát: 

    • Értse meg azt a kontextust, amelyben a technika állását nyilvánosságra hozták. 
    • A konferenciákon elhangzott technikai jelentések vagy előadások a hivatalos közzétételüknél korábban már ismertté válhatnak. 

Összegzésként: Az adatbázisszűrőkbe vetett vak bizalom hiányos vagy pontatlan korábbi keresésekhez vezethet. A dokumentumok létezésének és relevanciájának ellenőrzésével, valamint a közzétételi dátumok kereszthivatkozásával a szabadalomkutatók elkerülhetik ezeket a buktatókat. Ez az alapos megközelítés biztosítja, hogy minden lehetséges technika állását figyelembe vegyék, ezáltal megerősítve a szabadalom érvénytelensége melletti érvet. 

III) Vonal húzása a kritikus dátumon 

A szabadalmi érvénytelenségre vonatkozó kutatások során bevett gyakorlat, hogy kizárólag a kritikus dátum előtt közzétett hivatkozásokra összpontosítanak, ami jellemzően a szabadalmi bejelentés benyújtásának vagy elsőbbségi dátuma.  

Bár ez a megközelítés logikus és gyakran hatékony, buktatót is jelenthet, ha a röviddel a kritikus dátum után közzétett hivatkozások automatikus kizárásához vezet. 

A szabadalomkutatóknak el kell kerülniük azt a hibát, hogy a kritikus dátumot követő egy éven belül figyelmen kívül hagyják a publikációkat. Ezek a hivatkozások értékes információkkal szolgálhatnak, amelyek a kritikus dátum előtt a releváns korábbi technika felfedezéséhez vezethetnek.  

Ezen túlmenően az ebből az időszakból származó publikációk betekintést nyújthatnak a technológia fejlődésébe és az iparági trendekbe, és potenciálisan olyan szakértőket vagy dokumentumokat tárnak fel, amelyek tovább alátámaszthatják az érvénytelenségi érvet. 

Íme a legfontosabb okok, amelyek miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni a röviddel a kritikus dátum után közzétett hivatkozásokat: 

  1. Kritikus előtti dátuminformációk feltárása: 
    • A kritikus dátum után röviddel megjelenő publikációk hivatkozhatnak korábbi, releváns munkákra. 
    • Ezek a hivatkozások a kritikus dátum előtti szakirodalomhoz vezethetik a keresőt, amelyet eredetileg nem is vettek figyelembe. 

        2. A technológia evolúciójának megértése: 

    • Közvetlenül a kritikus dátum utáni publikációk vizsgálata kontextust adhat az akkori technika állásáról. 
    • Ez a megértés segíthet annak bemutatásában, hogy az igényelt találmány mennyire volt nyilvánvaló vagy a meglévő technológia természetes fejlődése. 

        3. A lehetséges szakértő tanúk azonosítása: 

    • Az ebből az időszakból származó publikációk szerzői gyakran jártasak a területen, és szakértő tanúként szolgálhatnak. 
    • Ezek a szakértők tanúvallomást tehetnek az igényelt találmány nyilvánvaló voltáról vagy újdonságának hiányáról. 

       4. Kereszthivatkozási hivatkozások: 

    • A kritika utáni dátumú publikációk gyakran hivatkoznak korábbi munkákra, amelyek tovább vizsgálhatók. 
    • Ezek az idézetek feltárhatják a technika állása rejtett gyöngyszemeit, amelyek megerősítik az érvénytelenségi esetet. 

Összegzésként: A kritikus dátum után közzétett referenciák automatikus kizárása azt eredményezheti, hogy elszalasztották a megfelelő korábbi technika megtalálását.  

A kritikus dátumot követő egy éven belüli publikációk mérlegelésével a szabadalomkutatók értékes betekintést nyerhetnek a technológia állapotába, és további hivatkozásokat fedezhetnek fel, amelyek alátámasztják az érvénytelenség melletti érvet.  

Ez a szélesebb megközelítés átfogóbb és hatékonyabb szabadalmi érvénytelenségi keresést biztosít. 

IV) Megbízható „Legszélesebb ésszerű értelmezés” szabvány 

A szabadalmi érvénytelenségi kutatások másik gyakori buktatója a „Broadest Reasonable Interpretation” (BRI) szabvány merev alkalmazása, amely gyakorlat a szabadalmi vizsgálati eljárásból örökölt.  

Bár ez a megközelítés hasznos lehet a szabadalom vizsgálata során, nem mindig megfelelő vagy hatékony az érvénytelenségi kutatások során. A BRI szabvány magában foglalja a szabadalmi igénypontok olyan tág értelmezését, amennyire az ésszerűen lehetséges, hogy magában foglalja az összes lehetséges értelmezést, annak biztosítása érdekében, hogy a szabadalom ne terjedjen túl. 

Ez a tág értelmezés azonban néha pontatlan eredményekhez vagy az állítások kritikus árnyalatainak figyelmen kívül hagyásához vezethet. E csapda elkerülése érdekében elengedhetetlen egy árnyaltabb és pontosabb értelmezési keret kialakítása, amely több kulcsfontosságú tényezőt is figyelembe vesz. 

  1. Vizsgáló értelmezése: 
    • Fontolja meg, hogyan értelmezte a szabadalomvizsgáló az állításokat a vádemelés során. 
    • Tekintse át a vizsgáló feljegyzéseit és a vizsgálati folyamat során hivatkozott hivatkozásokat, hogy megértse az állítások hatókörét.  

        2. A kérelmező érvei: 

    • Elemezze a szabadalom bejelentőjének a vádemelés során felhozott érveit, beleértve a követelésmódosításokat és a hivatali keresetekre adott válaszokat. 
    • Ezek az érvek gyakran tisztázzák az állítások tervezett hatókörét, és rávilágíthatnak olyan korlátokra, amelyek esetleg nem nyilvánvalóak az állítás nyelvezetéből. 

       3. A juttatás okai: 

    • Vizsgálja meg az elbíráló által az állítások elfogadásának indokait. 
    • Ez olyan konkrét állításelemeket vagy kombinációkat tárhat fel, amelyeket újszerűnek és nem nyilvánvalónak tekintettek, és amelyek döntőek a technika állása szerinti relevancia meghatározásához. 

        4. Markman határozati igény konstrukciója: 

    • Azokban az esetekben, amikor a szabadalom peres eljárásba került, tekintse át a Markman-meghallgatást és a bírósági keresetkonstrukciót. 
    • Az igénypontok bírósági értelmezése jelentősen befolyásolhatja a szabadalom hatályát és érvényességét. 

A kutatást megbízó csapattal megbeszélve és tisztázva az értelmezési keretet a szabadalomkutatók pontosabb és hatékonyabb megközelítést biztosíthatnak. Ez magában foglalja a szabadalmi akták történetének és a vonatkozó peres dokumentumok részletes vizsgálatát a kereset terjedelmének átfogó megértése érdekében. 

Összegzésként: A legtágabb ésszerű értelmezési szabvány szigorú betartása a szabadalmi igénypontok túlságosan tág és néha pontatlan megértéséhez vezethet.  

Egy részletes és kontextus-specifikus értelmezési keret beépítésével, amely magában foglalja a vizsgáló megjegyzéseit, a bejelentő érveit, az elismerés indokait és a bírósági határozatokat, a szabadalomkutatók pontosabban értékelhetik a technika állását, és megerősíthetik az érvénytelenség ügyét.  

Ez a megközelítés biztosítja a precíz és alapos szabadalmi érvénytelenségi keresést, csökkentve annak kockázatát, hogy figyelmen kívül hagyják a kritikus technika állását. 

V) Kizárólag a szabadalmi irodalomra összpontosítva 

A szabadalmi érvénytelenségre vonatkozó kutatások jelentős buktatója az, hogy kizárólag a szabadalmi irodalomra összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a nem szabadalmi irodalmat (NPL). A szabadalmi irodalom magában foglalja a korábban megadott szabadalmakat és közzétett szabadalmi bejelentéseket, amelyek a technika állása létfontosságú forrásai. Mindazonáltal, ha kizárólag a szabadalmi irodalomra hagyatkozunk, akkor hiányozhat a releváns ismert technika, amely a szabadalmakon kívüli, különböző forrásokban található. 

A nem szabadalmi irodalom a publikációk széles skáláját öleli fel, beleértve a folyóiratcikkeket, konferencia-kiadványokat, műszaki szabványokat, téziseket, tankönyveket, termékkézikönyveket, videókat, blogbejegyzéseket stb.  

Ezek a források gyakran tartalmazhatnak olyan kritikus információkat, amelyek a szóban forgó szabadalom előttiek, és kulcsfontosságúak lehetnek annak érvényességének megkérdőjelezésében. 

Íme a legfontosabb okok a keresések szabadalmi irodalomra való kiterjesztésére: 

  1. Az információk szélesebb köre: 
    • A nem szabadalmi irodalom gyakran olyan technológiai fejlesztéseket, kísérleti eredményeket és gyakorlati alkalmazásokat foglal magában, amelyeket a szabadalmi dokumentumok esetleg nem tartalmaznak. 
    • Az akadémiai és ipari kutatási publikációk feltárhatják a technika állását, amely bemutatja az igényelt találmány újdonságának vagy nyilvánvalóságának hiányát. 

       2. Korai közzétételek: 

    • A technológiai fejlesztéseket és innovációkat gyakran nyilvánosságra hozzák a konferencia kiadványaiban és folyóiratcikkekben, mielőtt szabadalmaztatnák. 
    • Ezek a korai közzétételek erős referenciaként szolgálhatnak a szakterületen a szabadalmi igénypontok érvénytelenítésére. 

       3. Valós alkalmazások: 

    • A termékkiadások, felhasználói kézikönyvek és műszaki specifikációk gyakran olyan technológiai megvalósításokat írnak le, amelyek előrevetíthetik a szabadalmi igényeket. 
    • Ezek a dokumentumok gyakorlati betekintést nyújtanak abba, hogyan használták és értelmezték a technológiát az iparágban a szabadalom bejelentési dátuma előtt. 

      4. Változatos formátumok és médiák: 

    • A nem szabadalmi irodalom különféle formátumokban érkezik, beleértve a digitális és fizikai adathordozókat is, amelyek előfordulhat, hogy nincsenek teljesen digitalizálva vagy indexelve a szabadalmi adatbázisokban. 
    • A fizikai könyvtárak és archívumok elérése olyan rejtett gyöngyszemeket tárhat fel a technika állásából, amelyek nem érhetők el online. 

       5. Műszaki szabványok és előírások: 

    • Az iparági szabványok és műszaki előírások gyakran megelőzik a szabadalmakat, és alapot jelenthetnek az igények érvénytelenítésére. 
    • Ezek a dokumentumok kimutathatják, hogy az igényelt találmányt már megkövetelték vagy javasolták a meglévő szabványok. 

Összegzésként: A kizárólag a szabadalmi irodalomra való összpontosítás hiányos, a technika állása szerinti keresést eredményezhet. A nem szabadalmi szakirodalom, például folyóiratcikkek, konferencia-kiadványok, műszaki szabványok, termékkézikönyvek és egyebek beépítésével a szabadalomkutatók olyan kritikus korábbi technikákat tárhatnak fel, amelyek megerősítik a szabadalom érvénytelensége melletti érvet.  

Egy átfogó keresési stratégia, amely szabadalmi és nem szabadalmi irodalmat egyaránt magában foglal, alapos és hatékony érvénytelenségi keresést biztosít, növelve a szabadalom érvényességének sikeres megkérdőjelezésének valószínűségét. 

Záró gondolatok

Lebonyolítása alapos szabadalmi érvénytelenség keresése Ez egy összetett és aprólékos folyamat, amely megköveteli a technika állása különböző forrásainak mély megértését és a jogi rendelkezések stratégiai alkalmazását.  

A tárgyalt buktatók – a 102(b) korábbi technikára való túlzott bizalom, az adatbázisszűrőkbe vetett vak bizalom, a kritikus dátum szigorú betartása, a legtágabb ésszerű értelmezési szabvány szigorú alkalmazása és a szabadalmi irodalomra való kizárólagos összpontosítás – rávilágítanak az ezzel járó kihívásokra és árnyalatokra. ebben a törekvésében. 

Végső soron az a cél, hogy a szabadalmi rendszer szilárd maradjon, és csak a valóban újszerű és nem nyilvánvaló találmányok kapjanak szabadalmi védelmet.  

E gyakori buktatók elkerülésével és egy holisztikus keresési stratégia elfogadásával a szabadalmi szakemberek hozzájárulhatnak a szabadalmi rendszer integritásához és méltányosságához, biztosítva az innováció megfelelő díjazását és védelmét. 

A TTC-ről

At TT tanácsadók, az egyéni szellemi tulajdon (IP), technológiai intelligencia, üzleti kutatás és innovációs támogatás első számú szolgáltatója vagyunk. Megközelítésünk ötvözi az AI és a Large Language Model (LLM) eszközöket az emberi szakértelemmel, így páratlan megoldásokat kínál.

Csapatunk képzett IP-szakértőkből, műszaki tanácsadókból, korábbi USPTO-vizsgáztatókból, európai szabadalmi ügyvivőkből és még sok másból áll. A Fortune 500-as cégeket, innovátorokat, ügyvédi irodákat, egyetemeket és pénzintézeteket szolgáljuk ki.

Szolgáltatások:

Válassza a TT Consultants szolgáltatást a személyre szabott, csúcsminőségű megoldásokhoz, amelyek újradefiniálják a szellemi tulajdon kezelését.

Kapcsolat

Beszéljen szakértőnkkel

Forduljon hozzánk most, hogy időpontot egyeztethessen, és elkezdhesse a szabadalom érvénytelenítési stratégiájának pontos és előrelátó kialakítását. 

Cikk megosztása

Kategóriák

TOP

Kérjen visszahívást!

Köszönjük érdeklődését a TT Consultants iránt. Kérjük, töltse ki az űrlapot, és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot

    Popup

    FELSZABADÍTSA AZ ERŐT

    A Te Ötletek

    Növelje szabadalmi ismereteit
    Exkluzív betekintések várnak hírlevelünkre

      Kérjen visszahívást!

      Köszönjük érdeklődését a TT Consultants iránt. Kérjük, töltse ki az űrlapot, és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot